Ma mikor felkeltem, gondoltam kedvére teszek a kedvesemnek, hisz a szerelmem, akinek mindig igaza van, ezért mikor kinyílt a pislákolóm, eszembe jutott, hogy tegnap fánk volt a kívánsága, bár nincs még Valentin nap, de nálunk minden nap a szerelem napja. előkészültem a fánkhoz, majd felporszívóztam, áthúztam az ágyat, és rendet pakoltam. Majd nekiláttam a fánknak.
A farsang legkedveltebb étele a fánk, ez az ünnep, hagyományosan vízkereszttől (január 6.) nagyböjtig (húshagyó keddig) tartó időszak. A liturgikus naptárban semmilyen vallási ünnep sem kapcsolódik hozzá, azonban a népi kultúrákban hagyományokban gazdag időszak, amely a bálok, népünnepélyek és vigasságok időszaka, amikor minden szabad volt. A farsangi időszakban olyan dolgokat is megtehettek, amelyből máskor sértődés lett volna, ilyenkor szabad volt, mint pl. a pajta tetejére rakott szekér. A farsangi népszokások jóval a kereszténység kezdete előtti időszakról származnak, mint pl. az olasz Carnival olyan ókori római fesztiváloktól eredeztethető, mint pl. Saturnalia, vagy Bacchusnalia. A Saturnalia ünnepeknek a görög Dionysia fesztiválok voltak az ősei. Ezek mind a borról, a vigasságról, az éjjel - nappali mulatozásokról szóltak. A világon nagyon sok helyen ünneplik, de a leghíresebbek közt van a Velencei és a Riói karnevál, amely mára turisztikai látványossággá nőtte ki magát. Magyarországon híres esemény a Mohácsi Busójárás (pohod bušara) is, amely sokác (horvátul: Šokci, szerbűl: Шокц) eredetű hagyomány. A Busójárás az UNESCO szellemi örökségek listáján is szerepel, és hungarikum. A sokácok Horvátországból, és Szerbiából származó római katolikus vallású népcsoport, akiket a török hódoltság idején telepítettek az ország elnéptelenedett vidékeire. A sokác hagyomány szerint a török hódoltság idején álarcos emberek kiűzték a törököket a vidékről, ezért minden évben megünneplik ezt. A busójárás nem csak Mohácson volt hagyomány, de a legtöbb sokác faluban is, ma néhány helyen újraélesztik ezeket. Az eseményről bővebben is tájékozódhatunk az interneten.
A farsang legfontosabb eseménye minden tájon, az alakoskodás, amelynek fontosabb elemei mindenhol megegyeztek, de tájanként, régiónként eltérő volt. Az álarcos alakoskodás legfontosabb időszaka a farsang farka, amely farsangvasárnapra, -hétfőre, és húshagyókeddre esett. Az álarcos viselet, a mulatozás, a csibészkedések során az emberek felkészültek a következő év nehézségeire, és az elmúlt év feszültségeit vezették le. Az álarcok, a maszkok, és öltözékek időszaka az átváltozásról, a szerepváltásról szólt, ilyenkor átszellemültek az emberek, és kiléptek saját maguk életéből, ilyenkor átváltozhattak valami mássá, valaki mássá. A farsang fontos szerepet játszott a népi emberek életében, hiszen ilyenkor télen, a pihenés időszakában, fontos volt a lelki felkészülés, és a test jutalmazása egyaránt.
A fánk eredete tisztázatlan, ezt nem is firtatnám, akinek kedve keressen utána, de az biztos, hogy valamikor a kalács tészta maradékából készíthették. A fánknak varázserőt tulajdonítottak, de igazából még nem találtam pontos leírását miért is kell fánk farsangra. De az biztos jól tettük, hogy ezt ettük. A fánk szinte minden kultúrában jelen van, de már egybekelt az amerikai hagyományokkal, ott a legismertebb a donut, doughnut, amely középen lyukas. A töltött fánk a németeknél, és osztrákoknál a krapfen, és a berliner a spanyoloknál a churros, az olaszoknál a bambolone, de folytathatnék a végtelenségig. De nézzük az én receptem:
A fánkhoz:
- 50 dkg rétes liszt
- 5 tojássárgája
- 5 dkg élesztő
- 3—3,5 dl tej
- 6 dkg vaj vagy margarin
- 3 dkg cukor
- 1 kávéskanálnyi só
- 1 evőkanál rum, vagy rumaroma
Elkészítés:
1. Langyos cukros tejben megfuttatom az élesztőt. A lisztet átszitálom.
2. A vajat vízgőz felett megolvasztom, a tojásokat szétválasztom, és a tojássárgáját a cukorral összekeverem, majd a vajhoz adom, és kenyérsütőgépbe öntöm, az élesztővel együtt, hozzáadok egy csípet sót, és rumaromát,
3. Majd elindítom a dagasztó programot a gépen, és mikor elkezdi keverni a folyékony részt, hozzáadom a lisztet. Nekem a program 1:30 óra, de figyeljünk, mert ha már nagyon feljön a tészta, akkor kapcsoljuk ki, nekem ez kb. 10 perccel előtte szokott eljönni.
4. A kész tésztát lisztezett deszkára öntöm, majd kilapítom kézzel, hüvelykujjnyi vastagságúra, és egy 5 cm - es szaggatóval, vagy egy kerek vizes pohárral kiszaggatom, és lekenem a tetejüket olajjal.
5. 30 percig kelesztem, majd forró olajban kisütöm, úgy hogy mikor belerakom az olajba, utána lefedem fedővel kb. 2 percig. A fánkokat kb. 4 - 5 percig kell sütni, de 2 perc után, ha levettük a fedőt fordítsuk meg.
6. Porcukorral tálaljuk.
A chatnihoz:
- 50 dkg alma
- 20 dkg cukor
- 175 ml citromlé
- gyömbér
- só
- szegfűszeg
- fekete bors
- vaj
1. Az almákat megmossuk, és nagyobb kockákra vágjuk.
2. Forró vajra dobjuk, majd megszórjuk a cukorral és karamellizáljuk.
3. Mikor szépen meg karamellizálodott, hozzáadjuk a fűszereket, és a citromlét, és egy csípet sót.
4. 30 - 40 percig közepes lángon főzzük. Forrón tálaljuk, de forró vízzel sterilizált üvegekbe is rakhatjuk.
Nagyon kapós, gyorsan elfogy :) Valentin napra ajánlott.