Korlátlan kalandozások itthon és Európában. Travel and Gastro

Fishansuperman

Madrid, Mercado de San Miguel 1. - ízek, illatok, szerelmek, és hal meg sonka.

2014. december 17. - Tamás Gergely

Idén nyáron megtörtént, amit sosem hittem volna, több értelemben is, meghaltam tavaly, idén megszülettem, majd elvettem a jobbik felem, és megcsalattam, egy régi és nagy szerelmet, mert egy újat találtam, de ez nem baj, hisz emberek vagyunk, azért élünk, hogy új dolgokat fedezünk fel, új élményeket szerezzünk, és újra és újra szerelembe essünk. Na, de ne tessék megijedni, hiszen itt nincs szó semmi illegálisról, csupán országokról, városokról, és miért is kéne monogámoknak lennünk. Szerelmem Görögország volt, de gyermekkori emlékek kötnek Horvátországhoz és Olaszországhoz is egy kicsit, de valahogy az én szívem mindig is a görög szigetvilágé volt, és úgy gondoltam ez sosem változik meg, és ez idén sem történt volna máshogy, ha nem olvasok el egy cikket, valamelyik újsgba, és lobbannak a fel a régi vágyak, hogy el kell jutnom Barcelonába. Ekkor még nem is gondoltam volna, hogy ez az utazás, többet és mást is tartogat majd nekem, nekünk. Jaj de ne menjünk el Görögország mellett, egy percig álljunk meg, üljünk le, és ízlelgessük Korfu elegánsságát, Sarti finomságát, Zakynthos kékségét, Kefalónia romantikusságát, Santorini túlvilágiságát. Hiszen soha, de soha nem tudnék még egy olyan helyet találni ahol ennyire otthon éreztem magam, mint Görögbe, mehettem oda busszal, vagy repülővel, mindig kicsit otthagytam egy darabot a lelkemből, és tudom, hogy vissza fogok menni, mert várnak az olajfák, a kabócák, a olívaolaj, és a színek, és illatok össze nem hasonlítható egysége, a kék, a zöld, a fehér és sárga, úgy olvadnak egybe, mint ha csak egy festő ecsete kente volna fel. A feta sóssága, a citrom zamata, a menta zöldje, az élet öröme, és a gyros görögsége mind - mind visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak be a lelkünkbe, az életünkbe, a szívünkben. Sosem feledem, a tenger csillogását, kékségét, zamatát, illatát, az olajfák szépségét, a kabócák földöntúli ciripelését, és azt a nyugalmat, amely minden görögből árad. Minden, ami belőlük árad, arra ébreszt rá, hogy csendben, nyugalomba élni, csak jó ételekkel, és szép emlékekkel lehet. De ekkor történt valami, és leszállt a gép, megjött az autó, beszállok, és hirtelen egy másik világba kerültem, egy folyton folyvást nyüzsgő, mégis tele nyugalommal, ízekkel, illatokkal, és  szerelmekkel is, ez biztos, hisz Spanyolország eme három dolog keveréke, ott valahogy nem tudsz megállni, folyton pörögsz, a város ritmusával, de mikor megállsz, és leülsz, egy kis kertben, a város közepén, olyan mintha, otthon, a Bükkben lennék, a város kiszorul, és te csak ülsz, és értetlenül hallgatod, hogy hol van az előbb még ezerrel dübörgő város, amely az előbb még ezerrel lüktetett, most meg csak a madarak csiripelését hallod. A spanyol ember nyugodt, nem kapkod, és ezt te is átveszed, mert át kell venni, és megéled a város minden percét. ÉS ekkor kinyílik és megmutatja azt, ami rejtve volt. Nem, egyáltalán nem ismertem meg, mert az a három nap, amit ott tölthettem olyan kevés volt, hogy az fájdalmas volt. De van egy hely, amely bár kicsinek tűnik, a Real és az Atletico stadioncsodái mellett, de mégis benne van Madrid egésze. És ez nem más, mint Mercado De San Miguel, amely Madrid központi piaca, ahol Michlein - csillagos séfek reggeliznek, vagy a madridista bedob egy könnyű ebédet, ahol a tapasok művésziek, és a gyümölcsök nem
műanyagok, és a hal friss, mert Madrid, Spanyolország kikötője, még ha nincs tengere sem. Madrid piaca olyan, mint egy ékszerdoboz, amely rejtőzik a kíváncsi szemek elől, pedig amit rejt, azt igen is megéri látni.

 

dscf54671.jpg

A piac bejárata

Van bent minden, ami szemnek és szájnak, no meg a léleknek való. Friss hal tömkelege, ez olyan mint, ha tényleg a tenger parton a kikötőben járnék, a halász hajó épp most kötött ki, no és ha épp friss rákot akarok enni, rögtön el is készítik neked. Voltak halak, rákok, kagylók, olyan is, amelyet még életemben sem láttam. Sütötték, főzték és még nyersen is kínálták. Volt ott választék, oly mértékű, hogy háromszor körbejártuk, mire rájöttünk, lehetetlen a választás. De a képek beszéljenek magukért.

dscf5536.JPG

Hal és mi jó falat

dscf5537.JPG

A szépség, de hol a szörnyeteg :)

dscf5540.JPG

Tapas, hm :)

És kezdtük, a falatozást, jött ibéricos szendvics, újságpapírba csomagolva, de a sonkás pult, az maga volt a csoda, na ott megálltam, és folytattam a nyálcsorgatást, sonkák mindenhol, és húsok, és sonkák, és kolbászkák, és sonkák, és szendvics, folytassam, inkább a képek beszéljenek.

dscf5472.JPG

És azt ott jobbra fent, azt kedvelném...

dscf5474.JPG

Hm, melyiket válasszam.

dscf5475.JPG

Szendvicsmennyország.

Na de ennyit mára. Bevezetőnek, hisz a piac magért beszélt, a következő részben átvesszük a tapas s édességkínálatot. Addig is jó élvezkedést, és még több főzést kívánok, no meg egyetek egy jó spanyol sonkás szendvicset, amelybe egy szelet Manchego sajt, egy szelet ibéricóval, vagy serranoval, és olívaolaj :) Jó étvágyat.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halbanpacolt.blog.hu/api/trackback/id/tr736991547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.